A kibékülés estéje

Bolyongtam szemeiben és összezavarodtam.

Azt hittem utálom, amiért így becsapott.. de sosem haragudtam rá.. nem tudtam rá haragudni. 

Közeledett hozzám és tudtam, hogy mi következik és, hogy megakadályozzam ellöktem magamtól.

-Nem!

-Szeretlek. - mondta halkan miközben újra közelebb jött.

-És mi van Ágival?

-Hát ő csak egy régi "nagy szerelmem" volt és hát azt hittem érzek iránta valamit de nem. Mást szeretek és butaság volt ezt tennem, de van mikor így jövünk rá, hogy kit is szeretünk valójában.

-Nem tudom mit is mondjak Olivér..

-Szeretsz?

-Mindennél jobban.. 

-Ennyit elég volt mondanod. - mosolygott majd megcsókolt. Szinte már felfaltuk egymást de nagyon hiányzott és bepótoltuk a kimaradt csókokat.

-És most hogyan tovább? - kérdeztem.

-Költözz vissza hozzám.

-Most rendezkedtem be és már költözzek is ki?

-Hát.

-Most várjunk vele és ne hamarkodjuk el. - Olivér húzta fel a szemöldökét, láttam nem tetszik neki az ötlet. 

-Ahogy akarod.. 

-Naa. - bújtam hozzá. Hiányzott az illata, az ölelése.. 

-Menjünk ki a többiekhez?

-Jó lenne amúgy. Ki tudja mit hisznek mit csinálunk mi itt ketten. - elmosolyodott rajta Olivér. 

Még nem szeretnék vissza költözni hozzá, hisz még csak pár napja szakítottunk.. talán így jobb lesz ha nem találkozunk annyit. Mikor visszaértünk a másik szobába csak úgy néztek minket. Bence arcán elkeseredséget láttam.. Sajnálom őt, de Olivér az életem.
-Na? - nézett rám Lili nagy szemekkel amire Olival egymásra néztünk és csak mosolyogtunk.
-Semmi. - mondtam neki nagy mosollyal az arcomon.
Arról, hogy mit beszéltünk bent senki sem kérdezősködőtt de tudom, hogy Lili  szóba hozza még ezt az egészet. Szikiék már hamarabb hazamentek, Ya Ou és Lili még sokáig itt maradt.
Jó volt a hangulat de szomorú érzéssel töltött el mikor néha-néha Bencére pillantottam és neki nem volt párja. Mikor már éreztük, hogy elég ebből a kis összejövetelből mindenki haza felé vette az irányt.
Mikor Lilivel búcsúzkodtunk akkor a fülembe súgta: - Majd mesélj holnap..
Hát sok mesélni valóm nincsen, tulajdonképpen várható volt ez az egész.. Vagy nem is tudom, csak azt akartam, hogy vele lehessek újra és úgy látszik ő is.
A kapuba sokáig álltunk és csak csókolóztunk, nem nagyon akartunk elválni de véget vetettem ennek az estének.
-Na jó éjt. - még adtam neki egy puszit az ajkaira.
-Jó éjt. - ő viszont a homlokomat célozta meg.
Nagy mosollyal zártam be a kaput és mentem be a házba.
Bence ekkor lépett ki a fürdőből és kínosnak éreztem a helyzetet. Nem azért, mert Bencén alul csak egy törülköző volt, hanem láttam az arckifejezésén azt a csalódottságot és bánatot, hiába mosolygott rám.
-Jól vagy? - kérdeztem tőle.
-Igen, miért?
-Hát öö semmi csak nem vagy fáradt?
-Most már eléggé. - mosolygott.
-Akkor jó éjt. - visszamosolyogtam rá.
-És te? Jól vagy?
-Remekül.
-Ennek örülük csak vigyázz. - ezzel a kijelentéssel már be is lépett a szobájába és az ajtót bezárta maga után.. Remélem kiheveri.. Őt is nagyon szeretem de Olivér.. Ajh..
Lefeküdtem és még facen beszéltem Olivérrel, de már írtam neki, hogy elfáradtam és mindjárt bealszok így elköszöntünk egymástól. A telefonom leraktam a mellettem lévő éjjeli szekrényre majd a másik irányba fordultam. Már majdnem elaludtam mikor csörög a telefonom. Ki lehet ez ilyen későn? Anya.. vajon mit akarhat?
-Szia, mi az??
-Szia kincsem... - hangja nagyon megijedt volt és mintha sírna..
 

 

Szóval szeret? Vagy egy újabb hazugság?

Hiába úgy éreztem, hogy utálom állandóan a tekintetét kerestem. És szemeink folyton találkoztak.
A szemceruzát elég nehezen szedtem le az arcomról.. dörzsöltem, ami kisebb-nagyobb vörös foltokat hagytak maguk után. Lili ha rámnézett folyton nevetett, amire a fiúk is elkezdtek neveteni. Szerintem csak én éreztem ezt az egészet kínosnak.. Talán, mert ott volt Olivér. Csak azt nem értem miért itt van es miért nem Ágival..  Na jó ez hülye gondolat volt, hisz Bence a barátja, miért ne jöhetne le hozzá. Legszívesebben hazamentem volna, de hát itt lakom szoval.. És még a szobámba se tudtam volna bazárkózni, mivel oda települtek le iszogatni. Hívogattak be a szobába, hogy csatlakozzak de én csak álltam az ajtófélfába es néztem őket.. És persze legtöbbször Olivérre néztem.
Mikor már vagy 10-edszer hívtak magukhoz, próbáltam kitalálni valamit, hogy miért nem megyek.
-Nem vagyok valami jól úgyhogy inkább lefekszem Bence szobájába, de azért jó mulatást.
-Rendben. Kell valamilyen gyógyszer? - kérdezte Bence.
-Nem, csak lefekszem lehet, hogy elalszom.
Otthagytam őket majd egy zacskó chipset magamhoz véve sétáltam be Bence szobájába. Nem túl sokat voltam bent a szobájába de sosem láttam még kupit itt.. Nem úgy, mint Olivér aki nem tud rendet rakni maga után..
Bekapcsoltam a TV-t, lefeküdtem, betakaróztam es elkezdtem keresgélni a csatornák közt. Találtam egy számomra érdekesnek tűnő filmet és azt néztem.
Közben a chips egyre csak fogyott.
*Kopogtak*
Biztos Bencus, hogy megnézze jol vagyok-e erre egy olyan személy lép be akire nem számítottam volna. Olivér.. De minek?
-Szia, baj ha bejövök? - erre nem válaszoltam csak néztem tovább a TV-t.
-Szóval nem.. - és bezárva maga után az ajtót sétált is az ágy felé.
-Hát.. Gyere felőlem, de pihennék.
-Jajj, jó van már. - erre se mondtam inkább semmit csak néztem tovább a filmet, de azért figyeltem félszemmel Olivér minden egyes mozdulatát. Elsőnek ült az ágyon, mintha gondolkodott volna, utána pedig mellém feküdt. Én csak meglepődött fejjel néztem.
-Mi van? - kérdezte vigyorogva.
-Semmi.. - majd ismét a fejemet a TV felé fordítottam. Éreztem, ahogy kicsit mocorog, majd közelebb került hozzám. És lassan fejével elkezdett közeledni az én fejemhez és csókolgatni kezdte a nyakam. Eleinte meglepődtem, majd nagyon élveztem.. hiányzott.. De utána észhez tértem és hátra húztam a fejem és az övét eltoltam.
-Te meg mit csinálsz?
-Jajj, te olyan buta vagy.. Nem vetted észre, hogy hiányzol nekem?
-Hát öö még alig pár napja szakítottunk és elvileg Ágival vagy együtt.
-Nem vagyunk együtt.. - tartott egy kis szünetet- És igen pár napja szakítottunk de rájöttem kit is szeretek valójában és te vagy az a lány, akiért élnem kell és nagyon szeretlek és nagyon hiányoztál. - jaj ez a szomorú arc.. Szeretem! De ha megint átver? És tuti megcsalt.. És jó mindenkinek jár 2. esély de nem is tudom, hogy mit tegyek.. Csak néztünk egymásra és legszívesebben megcsókoltam volna.

Beégtünk kicsit

-Szia Edina.. - megölelt engem. Nagyon jó kapcsolatunk volt.
-Szia Lori! Jó látni téged! Hogy vagy?
-Hát..
-Olivért nem értem..
-Én sem, de emiatt ne romoljon el a kapcsolatunk!
-Próbáltam beszélni vele erről, hisz annyira szerelmes volt beléd.. És most is szeret.
-Úgy látszik mégsem.. Vagy lehet szeret csak nem eléggé.. Gondolom már Ágival együtt vannak..
-Nincsenek. Csak barátok, Olivér nem tudja mit érez.
-Hmm.. Hát jó, de akkor mondhatta volna ezt nekem hamarabb is, hogy Ágival találkozgat meg ezek és akkor mondhatta volna azt is, hogy legyen szünet míg eldönti kit szeret..
-Tudod milyen.. De rendbe lesz minden! Tudom, hogy még együtt lesztek.
-Csak lehet, hogy én már nem akarok vele lenni. - hogyne akarnám.. nagyon szeretem!
-Ezt megkéne beszélnetek.
-Nem keres engem én sem fogom őt. Na mindegy, ne beszéljünk erről. Egyébként hogy-hogy itt vagy? Nem szoktál ebbe a boltba járni sűrűn.
-Olivér mondta, hogy vegyek neki pár dolgot amit felírt.
-Értem. És hogy haladsz?
-Meg van pár dolog.
-Mondd meg neki, hogy Kati néni üzeni, hogy holnap jön a kedvenc csokijából..
-Oké.
-De én most megyek is, még van pár elintézni valóm.
-Rendben, szia! - megölelt újra és elindultam még venni pár dolgot.
A boltba hamar végeztem. Utána mentem nézni az új szobámba festéket. Eldöntöttem milyen színű legyen, persze ebbe még Bence beleegyezése kell.
Még csak dél van. A fiúk koncertje 3-kor kezdődik. Felhívom Bencét..
-Szia Lori, baj van?
-Sziaa nem nincsen semmi csak gondoltam felhívlak, hogy hol jártok meg ilyesmi. - háttérben hallottam Olivér hangját, hogy kérdezi: Lori?..
-Hát fél 3 körül már lehet a városban leszünk.
-Jó koncertezést! Puszilom Szikit meg Ya Ou-t.
-Puszil titeket Lori.
 Mi is őt. - mondták. Bár Ya Ou hangját hallottam a legjobban.
-Na jó nem zavarlak, leteszem. Majd itthon beszélünk. Szia.
-Nem zavarsz. De akkor szia. - és letettem. Biztos Olinak is rossz, hogy előtte "beszélek" Bencével.. vagy lehet nem is érdekli.. De Edina azt mondta, hogy szeret csak nem tudja, hogy mi is legyen.. Lehet beszélni kéne ma vele. Lassan ha is értem, majd később munkát kezdtem keresni.
Felírtam sokat egy lapra, majd holnap felhívom mindegyiket reggel. Gyorsan el is telt az idő a munkák keresésében, 3 óra lett. Bár ebben a 3 órában volt, ebédelés, kipakolás, átöltözés.
Nem nagyon tudtam mit csinálni..
Ez mindig így volt, ha koncerteztek. És most még Laurához sem tudok menni.. Őt is elhanyagoltam, pedig a legjobb barátnőm itt Pesten..
Felhívom Lilit, vele is nagyon jóba lettem, hátha van kedve valamit csinálni.
-Haló?
-Szia Lili, Lori vagyok. Nincs kedved talizni?
-De, benne vagyok! És hol?
-Hát most még egyenlőre csak gyere Bencéhez.
-Bencéhez? A fiúk koncerteznek, hogy kerülsz oda? - kérdezte nevetve.
-Majd elmesélek mindent.
-Jó akkor fél óra múlva kb ott vagyok.
-Oké. Szia!
-Szia.
Elég unalmas volt a napom, hátha most csinálunk valamit.. Szétunom a fejem..
Míg Lili nem jött addig én átöltöztem, MEGINT. Biztos megyünk valamerre, ne itthoni cuccba menjek el.
Csöngettek. Biztos Lili, megyek is ki elé a kapuba.
Igen ő az.
-Szia Lili.
-Szia, fú de csinos vagy!
-Ó köszönöm, te sem panaszkodhatsz.
Bekísértem a házba. Persze már járt itt, sokszor voltunk itt Bencénél kerti partira stb.
-Na és hogy-hogy itt vagy? - kérdezte. Én elmeséltem neki mindent, ami ebben a 2 napban történt.
-Szóval most itt lakom.. - ezzel a kijelentéssel fejeztem be mondanivalómat.
-Biztosan kifogtok békülni Olivérrel.
-Mindenki ezt mondja? Lehet jobb így.
-Hát de szeretitek egymást, úgysem fogjátok bírni egymás nélkül.
-Ajj lehet.. Nem tudom.. - vágtam durcis arcot. Amire Lili nevetni kezdett.
-És Ya Ouval mizu?
-Megvagyunk szerencsére.
-Cukikák vagytok. Bár már mondtam, csak láttam az új képeket, amiket te vagy Ya Ou raktatok fel. Nekünk is vannak fent közös képek Olival.. Gondoltam, hogy törlöm de Olivér nem törölte őket MÉG. Szóval én sem.
-Jó lesz minden. Na csináljunk valami csajos dolgot!
-Na! De mit?
-Sminkeljük ki egymást bekötött szemmel. - nevetett.
-Én benne vagyok mindenbe. - nevettem én is. És indultam a sminkes táskámért, ami elég nagy volt és nehéz.
-Neked aztán jó sok sminked van. - kezdett is nézelődni a táskámba, miután letettem a kanapéra.
-Vannak benne régiek is.. Abba a kicsibe vannak azok amiket most szoktam használni. - mutattam a táskába lévő kis tasakra.
-Hmm ez nagyon szép szín. - mutatott egy rúzst nekem.
-Igen, kettő van belőle azt még nem is használtam. Ha kell neked adom.
-Tényleg?
-Igeen, iker rúzsaink lesznek.
-Köszönöm. - majd megölelt. Utána nyúlt egy kis tükörért és kifestette az ajkait.
-Áá nagyon jól áll!
-Na ezt már most imádom. Fesd ki te is - nyújtotta a rúzst. Én pedig kivettem a tasakból az enyém. -Hahaha, iker rúzs! - és kifestettem én is.
-Hát neked is nagyon jól áll! - mosolyogva turkáltam a táskába, majd kezemhez kaptam egy fekete szemceruzát.
-Most bajuszt rajzolok neked. - elkezdett nevetni Lili, de már közelebb ült, hogy jobban elérjem az arcát. Festés közbe nevettünk mindketten.
-Jó kis göndör. Na várjunk még lentre kell egy kecskeszakáll is. - Lili már nagyon nevetett.
-Na kész is. Túl szexi!
-Most én neked. - elkezdett rajzolni a szemem köré.
-Mi lesz ez? - elsőnek nem jöttem rá.
-Majd meglátod.
-Ja, tudom már. - nagyon jó volt a hangulat, pedig nem olyan dolgot csináltunk amin tényleg nagyon lehet nevettni, hanem olyan volt mintha egy pizsi bulin lennék és gimisek volnánk.
-Tökéletes. - mefogtam a tükröt majd láttam, hogy kerek szemüveget rajzolt meg a homlokomra Harry Potter jelet vagy mit is.
-Vingárdium levi ószá! - megfogtam egy varázspálcának kinéző eszközt, ami talán szemceruza volt és mutattam Lili felé. Erre elkezdett nevetni. Majd, hogy mégjobban hasonlítsak egy varázslóra, felálltam, lófarokba fogtam a hajam és a plédem a nyakamba kötöttem, mintha egy palást lenne. Lili majd meg fulladt a nevetéstől. Erre hirtelen hallottuk, hogy kinyílt a ház ajtaja és Bence lépett be.. Majd Sziki, Ya Ou.. és Olivér.. Én meg ott álltam, a "szemüveggel" a fejemen a palásttal a hátamon, amit gyorsan megkaptam és szétszedtem. Meg a hajamból a gumit is kiszedtem.
-Sziasztok. - alig bírta kinyögni Lili, mert úgy nevetett. És a fiúk is nevettek, csak én nem. De aztán már végigfutott az agyamon ez az egész és rájöttem, hogy hogy is nézhetünk ki Lilivel. De aztán Olivérre néztem, aki engem nézett folyamatosan és csak mosolygott.

A bolt

Az "első" éjszaka az "új" lakásba. Ugye tegnap is itt aludtam de ma azért másabb, hisz immár itt lakom. Még be kell jelentenem erre a címre a nevem, hogy ide küldjék a leveleket stb. Ne hogy Olivérhez keljen járnom.. Munkát is keresni kéne.
De elsőnek is megmosom az arcom jó hideg vízzel, hogy teljesen felkeljek. Megnéztem Bence ajtaját ami be volt zárva és sötét volt bent, gondolom alszik még.
Ahogy benyitok a fürdőbe épp Bence lép ki a zuhanyzóból.
Gyorsan visszacsuktam az ajtót.
-BOCSI! NEM LÁTTAM SEMMIT! - szinte ordítva mondtam. Miután ezt elmondtam nyílt az ajtó mögöttem.
-Semmibaj. - jött ki Bence, akin csak egy törülköző volt.
Nem nézelődtem sokat, alig mertem ránézni, máskor kopogok én hülye! De nem hallottam, hogy folyt volna a víz..
Megmostam az arcom gyorsan. Utána mentem reggelit készíteni, gondoltam Bencének is csinálok. Bár gabonapehelyhez nem kell sok tudás. Kijött ő is a konyhába.
-Én tényleg sajnálom.
-Jajj, most semmi baj. Lehet többször is elő fog fordulni, lehet én is rádnyitok párszor, majd veszünk ilyen kis táblákat, hogy foglalt/szabad.
-Ez jó ötlet. Egyébként ezt neked "csináltam".
-Ohh köszönöm.
Megreggeliztünk.. Alig mertem megszólalni tehát nem beszéltünk sokat.
-Éés mit tervezel a héten?
-Holnap 2 koncertre megyünk szóval hamar fogok felkelni, mert messze van egy kicsit.
-Jó lenne menni.. Majd ha veszek egy kocsit. Na akkor minden koncertetekre megyek. De nem szeretek annyira buszozni Pesten vagy Pestről valahova.
-Hát jöhetsz szerintem velünk. A fiúknak tuti nincs ellenére.
-Nem akarok kavarást.. tudom, hogy kitalálnának valamit.. Meg Olivérrel sem akarok találkozni.
-Értem.. Pedig jó lenne.
-Kiváncsi vagyok mikor írnak már cikket: Patocska Olivér és Hári Loretta románca végetért..
-Ez ilyen sajnos..
-Rossz lehet nektek..
-De mi nem foglalkozunk a pletykákkal meg az effélékkel. Csak a rajongók számítanak. - egy perc néma csend és témát váltottam.
-Na én megyek felöltözök utána megyek bevásárolni, ha van kedved jöhetsz velem. Meg mit vegyek?
-Hát ma próba lesz a fiúkkal bocsi. De estefelé mehetünk valamerre.
-Jó próbát és puszilom a fiúkat.
-Oké, majd átadom. - felálltam az asztaltól és mentem öltözni.
Felöltöztem, megágyaztam. Kisminkeltem magam és indulásra készen álltam.
-Sziaa Benceee. - kiabáltam neki mikor az ajtót nyitottam.
-Sziaaa! - kiabálta vissza.
Elindultam. Útközben a telefonom nyomkodtam, Facebookon beszélgettem Bencével egy darabig de
 nem sokkal később ő is ment a próbára.
Útközben persze rengetegszer gondoltam Olivérre.. volt mikor már hulltak a könnyeim, de nem akartam az utcán sírni így próbáltam folyamatosan törölgetni a szemeim meg felfelé nézni. Nehéz lesz elfelejteni, hisz ő volt az egyetlen fiú akibe ennyire beleszerettem.. De ha Bencével vagyok nem gondolok rá annyit..
Oda is értem a bolthoz, ahová jártam mindíg..
Már ismertem az eladókat, sőt még az üzletvezetőt is ismertem. Volt mikor besegítettem neki..
Oli is idejárt..
-Sziasztok! - köszöntem, mindenki visszaköszönt.
-Hogy vagy Lori? - kérdezte Kati néni a pénztáros. Egyébként nem öreg, csak nem tudom. Valahogy nekem ő néni marad.
-Hát meg vagyok köszönöm, és te? -tegeződtünk.
-Én jól vagyok és hol hagytad Olivért? Holnap fog jönni szállítmány a kedvenc csokijából.
-Hát most Olivérrel egy kicsit összevesztünk, de majd szólok neki, hogy rendeltél és tuti szalad majd ide. - kamu.
-Na min vesztetek össze már? - ajj, minek kérdezősködik.. most találhatok ki valamit.
-Nem nagy dolog, ne aggódj.
-Hát jó..
-Na de most megyek vásárolni.
-Jó nem tartalak fel. - végre. Egyébként kedves, aranyos.. de mindig mindent akar tudni.
Már rég nem jártam itt, inkább Olivér jött bevásárolni..
Úgy látom kicsit újították a termékeket. Egy csomó dolog van, amit még nem is láttam.
Az egyik sorban kerestem a kedvenc növényi vajam. Találtam egyet de nem tudtam, hogy ez az-e vagy más. Én csak azt szeretem és ha nincs itt akkor megveszem máshol. Hol egy dolgozó? Körülnéztem és rögtön láttam egyet. A hátam mögötti polcokat nézegette, biztos pakol vagy ilyesmi.
-Elnézés ebből csak ilyen fajta van? - mikor felém fordult a hölgy akkor vettem észre, hogy nem is itt dolgozik, csak azt hittem a zöld felsőjéről, hogy munkaruha mivel olyan színű, mint az övéké, de nem.. A kosarát pedig nem láttam mivel a lábai eltakarták.. Ő nem itt dolgozik..

Adore you

Na hazaértünk kezdődhetett a pakolás.
-Akkor a nappali legyen a szobám?
-Hát ha úgy neked jó, de felőlem cserélhetünk és akkor az én szobám lenne a tiéd amúgyis nagyobb, mint a nappali.
-Jó lesz a nappali. Köszönöm. - csak néztünk egymásra az ajtó előtt.. gondoltam, hogy most jöhet a csók de inkább bementem a nappaliba. Bence háza egyébként nem volt túl nagy, de legalább kertes. És az Olivérétől meg sokkal nagyobb, de nem is a házat szerettem..
Bence lerakta a kanapéra a bőröndöt.
-Segítsek?
-Hát a szekrényekből kikéne pakolni nem? Hova rakom a ruháim? De az is jó, hogy majd kérek Bélától pénzt és veszünk szekrényeket, addig meg a bőröndömben ellesznek a ruháim. - nem akarok pénzt kérni nevelőapucitól, de még nincsen munkám sőt még nem is kerestem tehát nincs más választás.
-Nincs benne sok minden csak pár DVD. A fiókban meg távirányító, elemek meg kacatok. De az én szobámba van egy üres rész a szekrényemben, de a szekrényt nem tudjuk áthozni, de ideiglenesen jó.
-Aztán rád ne nyissak ha éppen.. elfoglalt vagy.. - elkezdtem nevetni.
-Nem vagyok elfoglalt ember. - nevetett Bence is.
-Na jó elég a hülyeségből, ma majdnem meghaltam miattad szóval kezdjünk pakolni.
-Miattam? Te dűltél rám.
-Mert nevettettél.
-Hát akkor többet nem csinálom ezt. - megint vágta nekem a hülyefejeket.
-Na jó - hozzá vágtam egy felsőt - haladjunk bohócom. - és elkezdett kipakolni a szekrényből. És dúdolgatott. Imádom a hangját.. Bár az egész embert imádom.
Felismertem, hogy mit dúdolt így elkezdtem énekelni hozzá, mire ő felém fordult és csatlakozott az éneklésbe. Mire vége lett a dalnak, már ki is pakolta a szekrényt.
-Nem tudtam, hogy ennyire gyönyörű hangod van.
-Szoktam énekelgetni.
-Jelentkezz a következő x-faktorba, a fiúk is tuti támogatnának.
-Jó. - nevettem.
-Nem viccelek. - nézett rám komolyan - Most nem.
-Nem szeretnék jelentkezni, mert szerintem nincsen annyira jó hangom, vannak nálam jobbak pl: a ByTheWay. Most minek egy újonc?
-Butus vagy.
-Nem is gondolkoztam, hogy énekesnő legyek, ha megnyerném is van aki egész életében erre vágyott, hogy énekes legyen én meg aki meg még nem is gondolt erre.. Elvenném tőle az álmát ami nem is az én álmom. Na lehet ez hülyén jön ki, de remélem érted a lényeget.
-Értem. És egyébként igazad van.
-Nekem mindig. - nevetett Bencu.
Lassan bepakoltam már a ruháim a szekrénybe, amik gyűrődnek azokat pedig Bence szobájában lévő szekrénybe tettem be, a vállfára.
Mikor átmentem a szobába Bence takarót, párnt húzott át, majd megcsinálta az "ágyam". Kihúzta a kanapét, leterített egy lepedőt és a párnát meg a takarót is szépen lerakta.
-Ohh, gyönyörű. Köszönöm. - épp odaakartam menni megölelni, de eszembe jutott valami. - Még nem tökéletes! - a bőröndömből kivettem..  a párnámra raktam.
-Egy Pennys zöldség? - nézett rám furán Bence.
-Igen, Brokkoli.. Enélkül nem tudok aludni. Na meg.. - mentem vissza a bőröndömhöz. - Ezt a kispárnát 4 éves koromban kaptam és nem töltök el éjszakát nélküle. - mutattam neki.
-Aranyos. - elvette a kezemből majd nézegette és elmosolyodott.
-Tudom.

A költözés

Én nagyon is tudtam, hogy ki ő.. de ő nem tudta ki vagyok.
Csak értetlenül nézett.. hogy ki ez a lány Bencével.
-Hello Ági. - köszönt Bence.. Én pedig meg se szólaltam csak mentem előre Ágit fellökve. Nem hallottam, hogy mondott volna valamit csak mentem arra amerre hallottam a hangokat, ami a fürdőböl hallatszódott. Valaki zuhanyzik, biztosan Olivér..
Megragadom a kilincset és berontok..
-A cuccaimért jöttem! - a függöny mögül Olivér feje bukkan ki. Tekintete nem mond sokat, mintha már várt volna rám de még is meglepődött volna.
-Oké. De elsőnek megengednéd, hogy felöltözzek? - zárta el a vizet és kijött a függöny mögül, mire én becsuktam a szemem és elfordultam.
-Bocs. - azért na, már nem vagyunk együtt..
Mintha meg se hallotta volna.. És én sem őt csak hirtelen egy kéz nyúlt el mellettem és az ajtót nyitotta ki..
-Mehetsz. - mondta.
Mikor kiértem Ági szinte az ajtó előtt állt.
-Mit képzelsz, hogy bemész mikor a pasim bent fürdik??
-Hmm, tegnap még az én pasim "is" volt..
Erre Ági megdöbbenve nézett rám és hátat fordított nekem, a "szobánkba" ment.
Odamentem Bencéhez és megöleltem, majdnem elsírtam magam de próbáltam erős lenni.. nem akartam mutatni Olinak, hogy fáj..
Bence a hátamat simogatta.
El is eresztettem és gondoltam megkeresem a bőröndöm, ami a konyhában volt a szekrény mögött.
Letörölgettem kicsit és Olivér már ki is jött a fürdőből. Bencéhez ment majd lekezelte és a szobába vette ő is az irányt..
Mentem én is utánuk, hisz ott voltak még a ruháim, az ékszereim.. tehát elég sok minden.
Beérve a szobába látom, hogy Ági az ablakon kifelé néz és Olivér hátulról megöleli majd vállára hajtja fejét és súg neki valamit.. Amire Ági felém jön majd ki a szoba ajtaján és végül távozik a lakásból.. VÉGRE..
-Elküldted?
-Nem csak mondtam, hogy jöjjön vissza később. - és kacsintott.. De egy fasz.. Még előttem így mondja mikor.. Á mindegy.. Egyre jobban fáj, hogy ennyi volt a 3 hónap, ennyi voltam én neki.
-Akkor én össze is szedem a dolgaim..
-Nyugottan.
Elég sok ideig tartott míg mindent összeszedtem, addig Bencével beszélgettek, nevettek is.
Majd "otthon" megkérdezem min nevettek annyira, bár nem hiszem, hogy rajtam.
-Kész vagyok.
-Jó lassú voltál.
-Mivel nem segített senki. - néztem a két fiúra.
-Hát akkor már mehetünk is. - mondta Bence és nyitotta is az ajtót. Kezét nyújtotta felém, a bőröndre nézett.
-Majd viszem én. - és mosolygott. Odaadtam neki, majd kimentem az ajtón.
Míg Bence és Olivér lekezelt egymással én néztem az ajtót, amit lehet utoljára látok..
-Szia Csibi. - mindig így hívott.. Meg kiscsibém..
De én nem köszöntem csak amikor már lábam elhagyta az első lépcsőfokot hátra néztem, láttam, hogy még mindig néz.. én pedig bemutattam neki és mentem előre. Csak jussak már ki végre ebből a bérházból és ne lássam többet..
Mikor kiértünk akkor már korgott egyet a hasam.
-Éhes vagyoook.
-Nem reggeliztél, ne csodálkozz. - néztünk egymásra Bencével majd belékaroltam és így mentünk a közeli pékséghez, ahol vettem 2 csokis kuglófot.
-Ezt imádom. Kérsz?
-Egy kicsit. - törtem le egy darabot majd beleadtam a szájába. Bólogatott, hogy jó.
-Kell még?
-Nem, köszi. - mondta teliszájjal.
-Nem illik teliszájjal beszélni. - de nekem is tele volt..
-Aha tényleg nem. - nevettünk. Legalább hazafelé elszórakoztunk. Most mintha város néző úton lettünk volna. Mutogattunk mindenre, a házakra az emberekre én még a galambokra is.
Össze-vissza mondtunk minden hülyeséget, néha már röhögőgörcsöt kaptam. Vágta nekem a fejeket és én is neki. Egyszer majdnem elütött minket egy kocsi, ahogy nekimentem Bencének a nevetéstől.

"Információk"

A történetben egy 20 éves lány a főszereplő. 
Akit én Selena Gomez bőrében képzeltem el.

Lényegében azért, mert ő kedvenc énekesnőm és szerintem GYÖNYÖRŰ! 

Talán majd később valamelyik részben/részekben fog kiderülni, hogy hogy is kezdődött el ez az egész, hogy került a fiúk életébe. 
Csak nem szerettem volna úgy kezdeni ezt az egészet, mint egy mesét, hogy "hol volt, hol nem volt.." hanem belecsöppenünk egy eseményben és nem tudjuk, hogy pontosan ki is ő. És persze minden ki fog derülni a többi részekben! 

A szereplők persze még a fiúk is.

És lesznek mikor szereplők "tűnnek" majd el a történetből.. :) 

A többi szereplőt a képzeletetekre bízom. 
Meg lesznek adva tulajdonságok külsőre, belsőre és onnantól a ti dolgotok, hogy hogy is képzelitek el az embereket. 

Remélem tetszik ez a blog, igyekszem egy nap több részt felrakni és mivel pár nap múlva itt az iskola lehet nem lesz sok időm rá, de mindennap megpróbálok írni egy-egy részt. 

Puszi!