2014. augusztus 28., csütörtök

Adore you

Na hazaértünk kezdődhetett a pakolás.
-Akkor a nappali legyen a szobám?
-Hát ha úgy neked jó, de felőlem cserélhetünk és akkor az én szobám lenne a tiéd amúgyis nagyobb, mint a nappali.
-Jó lesz a nappali. Köszönöm. - csak néztünk egymásra az ajtó előtt.. gondoltam, hogy most jöhet a csók de inkább bementem a nappaliba. Bence háza egyébként nem volt túl nagy, de legalább kertes. És az Olivérétől meg sokkal nagyobb, de nem is a házat szerettem..
Bence lerakta a kanapéra a bőröndöt.
-Segítsek?
-Hát a szekrényekből kikéne pakolni nem? Hova rakom a ruháim? De az is jó, hogy majd kérek Bélától pénzt és veszünk szekrényeket, addig meg a bőröndömben ellesznek a ruháim. - nem akarok pénzt kérni nevelőapucitól, de még nincsen munkám sőt még nem is kerestem tehát nincs más választás.
-Nincs benne sok minden csak pár DVD. A fiókban meg távirányító, elemek meg kacatok. De az én szobámba van egy üres rész a szekrényemben, de a szekrényt nem tudjuk áthozni, de ideiglenesen jó.
-Aztán rád ne nyissak ha éppen.. elfoglalt vagy.. - elkezdtem nevetni.
-Nem vagyok elfoglalt ember. - nevetett Bence is.
-Na jó elég a hülyeségből, ma majdnem meghaltam miattad szóval kezdjünk pakolni.
-Miattam? Te dűltél rám.
-Mert nevettettél.
-Hát akkor többet nem csinálom ezt. - megint vágta nekem a hülyefejeket.
-Na jó - hozzá vágtam egy felsőt - haladjunk bohócom. - és elkezdett kipakolni a szekrényből. És dúdolgatott. Imádom a hangját.. Bár az egész embert imádom.
Felismertem, hogy mit dúdolt így elkezdtem énekelni hozzá, mire ő felém fordult és csatlakozott az éneklésbe. Mire vége lett a dalnak, már ki is pakolta a szekrényt.
-Nem tudtam, hogy ennyire gyönyörű hangod van.
-Szoktam énekelgetni.
-Jelentkezz a következő x-faktorba, a fiúk is tuti támogatnának.
-Jó. - nevettem.
-Nem viccelek. - nézett rám komolyan - Most nem.
-Nem szeretnék jelentkezni, mert szerintem nincsen annyira jó hangom, vannak nálam jobbak pl: a ByTheWay. Most minek egy újonc?
-Butus vagy.
-Nem is gondolkoztam, hogy énekesnő legyek, ha megnyerném is van aki egész életében erre vágyott, hogy énekes legyen én meg aki meg még nem is gondolt erre.. Elvenném tőle az álmát ami nem is az én álmom. Na lehet ez hülyén jön ki, de remélem érted a lényeget.
-Értem. És egyébként igazad van.
-Nekem mindig. - nevetett Bencu.
Lassan bepakoltam már a ruháim a szekrénybe, amik gyűrődnek azokat pedig Bence szobájában lévő szekrénybe tettem be, a vállfára.
Mikor átmentem a szobába Bence takarót, párnt húzott át, majd megcsinálta az "ágyam". Kihúzta a kanapét, leterített egy lepedőt és a párnát meg a takarót is szépen lerakta.
-Ohh, gyönyörű. Köszönöm. - épp odaakartam menni megölelni, de eszembe jutott valami. - Még nem tökéletes! - a bőröndömből kivettem..  a párnámra raktam.
-Egy Pennys zöldség? - nézett rám furán Bence.
-Igen, Brokkoli.. Enélkül nem tudok aludni. Na meg.. - mentem vissza a bőröndömhöz. - Ezt a kispárnát 4 éves koromban kaptam és nem töltök el éjszakát nélküle. - mutattam neki.
-Aranyos. - elvette a kezemből majd nézegette és elmosolyodott.
-Tudom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése